2015. június 3., szerda

ALBA REGALE-FEHÉRVÁR SICAMBRIA-ÓBUDA KÖZELÉBEN !

“Árpád több vezér előtt ért arra a hegyre, amelyet akkor Noénak hívtak (ad montem, qui Noe tunc appellaba-tur), és Magyarországnak (Hungariae) ezen a részén választott lakóhelyet (sauaeque habitationis sibi locus elegit) maga és csapata számára. Ott azután idok múltával Szent István (beatus Stephanus), a magyarok elso ilyen nevű királya, aki Árpád nemzetségéből származott (ex genere Arpadi defluxit) megalapította Fehér várost (Alba urbem condidit). Ezt a Fehér várost (Albensis ab urbe) azonban Alba Rega-lénak is hívják (quam vocant Alba Regalem, nomen accepit), amelyet mocsarak (in paludosis) vesznek körül”. “Miután átkeltek a Dunán és megérkeztek Pannóniába, maga Árpád azon a helyen állította fel sátrait, ahol később Albana civitas felépült”. Kézai Simon Egy nap a Duna folyó partján, egy hegy tetejére értek /a hunok/, mely Szikán néven volt ismeretes… A Szikán hegy tetejére egy hatalmas várat építenek, egy szerencsés órában felhúzták a várfalakat és tornyokat… Szikamberija városa régi alakjában teljesen felépült. Tarrihi Üngürüsz A honfoglaló magyarok Árpád fejedelem vezetésével tudatosan keresték a hun király várát. A Szvatopluk szláv fejedelemmel a mai Káposztásmegyer magasságában megvívott győztes csata után vonultak be Attila korábbi királyi székhelyére. "Eoque Arpad Zuatapolug cum ceteris Hungaris, ut superius dictum est, debellato et occiso castra fixit in monte Noe prope Albam, et ille locus est primus, quem Arpad sibi elegit in Pannonia, unde et civitas Alba per sanctum regem Stephanum, qui ipso processit, fundata est ibi prope" „Amikor Árpád a többi magyarral együtt, miként fentebb elmondtuk, harcban legyőzte és megölte Zuatapolugot, tábort ütött Noe hegyén Alba közelében. Ezt a helyet választotta Árpád először Pannóniában, s szent István király, aki tőle származott, ezért alapította ennek közelében Alba városát”

AZ ÓBUDÁRA VONATKOZÓ EGYKORÚ TUDÓSÍTÁSOKAT MIÉRT NEM SIKERÜLT MOSTANÁIG SEM MAGYAR NYELVRE FORDÍTANI?



Székesfehérvár látképein miért a Pilis hegyei szerepelnek, és a ma Pilisszentkeresztnek hívott település ?



MIÉRT NEM AZ IGAZI ALBA REGALE SZÉKESFEHÉRVÁRT TÁRJÁK FEL?

Ez esetben is ugyanaz a helyzet mint Óbudával kapcsolatban, és mivel földrajzilag e két város egy területen létezett-és mindkét várost igyekeznek hivatalosan nem létezőnek beállítani egyes "szakemberek" így felmerül a gyanú, hogy mindez, és ami idáig történt nem véletlen!



A mai Székesfehérváron 
  • Hol a Duna?
  • Hol a megyeri rév?
  • Hol vannak a hegyek?
  • Hol van a háttérben lévő Vaczon települése?
  • Hol vannak a királysírok?

Tollius útleírása Óbudán a váron és hévizes fürdőkön kívül Fehér várról is szól! Tévedés nincs, Alba Regali Turcas! Így már érthető, hogy ezt a művet miért nem fordították magyarra. Az is érthető, hogy egyes történészek miért tagadják, hogy Tollius nálunk járt. Történelmünket a saját történészeink hamisítják kedvük szerint!

ALBA REGALI TURCAS

Természetesen Óbuda látképét is tagadniuk kell, hiszen mindez egy könyvben található. Nézzük mit írt Tollius amikor nálunk járt.


A város, ahol a Várral érintkezik, összeszűkül; eleinte kettő, a vége felé pedig (amerre a hegyfok valamennyivel szélesebb) három főbb út osztja fel. A hegyfok mindenütt igen meredek és magas. A falak régi építésűek, de erősek és nagyon magasak. Amerre a földekre és a közeli hegyekre néz, mély várárok van, melyet nyaktörően meredek sánc övez. Három kaput jegyeztem fel, melyek egyike – az Óbuda felé néző – időlegesen be volt falazva; ennek közelében tört be a császári sereg az ostromgépekkel ledöntött falakon át, és mindazóta, még a mai napig sem állították helyre a falakat; de még a legkisebb erődítést sem eszközölték az ellenség távol tartására, leszámítva a bejárat elé épített fasáncokat. Láttam ugyan a várárkok megtisztításával foglalatoskodó vitézeket és pogányokat, ám a munka lassan haladt, noha a törökök az első ostrom után körülbelül nyolc vagy kilenc hónapnyi idő alatt még az összes várfalat is kijavították. Miután gondosan megszemléltem a helyet, elámultam és hálát adtam Istennek, aki elvette a törökök józan eszét, amit ha használtak volna, a lerombolt falakon át kockázat nélkül az egész keresztény sereget közel engedhették, majd puskaporral tüzelve rájuk, szétszórhatták volna. Közvetlenül a falak alatt ugyanis terjedelmes és mély borospincék voltak; akkor attól a kaputól, amit említettem, felhalmozva az összedőlt házak romjait, félkört vonva a szomszédos és lerombolt templomon át a szemközti, közel eső falakig, a nyílt térségen át minden fajta hadigépezet olyan szabadon tombolhatott volna, hogy semmi sem lett volna biztosabb az ő vesztüknél. Ám ezt is teljesen lerombolva a város másik részét el lehetett volna sáncolni, végül legalább a Várban megerősíthettek volna egy belső állást és elhúzhatták volna télvíz idejéig az ostromot, amikorra a császári seregek már kifogytak volna a készletekből.E háború előtt a várost mindkét oldalról elővárosok övezték, ám az egyiknek, amelyik Fehéregyháza felé nézett, még nyoma sem látható; a másik nagyobb, folyóval szegélyezett és igen nagy területű volt, magát a várost is felülmúlta legalább három részével; ebben már. ahogy a városban is, jó néhány épület helyreállítása folyik már. A romok közt és a föld alatti pincékben egyébként mindenfelé rácok laknak, egy borzasztó, műveletlen és barbár nép, görögkeleti vallású. Legtöbbjük a folyóról a városba való vízhordással foglalkozik, mivel a kutakat a török betömte vagy a romok betemették. Ebben az elővárosban valamennyi török torony (is áll) részben lerombolt, részben jócskán megrongált és magtárrá alakított templomokkal. Fölmentem ezek egyikébe, hogy annál jobban beláthassam a környéket és a kis fáradságot bőven megérte a pazar kilátás. E legkülső elővárosban, mely a Szent Gellért-heggyel szembe néz, a hévizes fürdők még épek, ahogy Óbuda felé a többi, sokkal előkelőbb fürdő is.

IGEN, EZ ÓBUDA VÁROSA MEGYEREN !

Ez utóbbi hely egyébként a megtekintésre leginkább érdemes: az út mellett a hegy lábánál az átlátszó üvegnél átlátszóbb, mély és oly bővizű forrás bugyog fel, hogy az út túloldalán malmot hajt meg, és a lerombolt Vár hideg vizes fürdőit is ellátja. Épp csak továbbindulsz és lám, bugyogó vizű forrásnál vagy! Ennek forrósága vezetékkel a fürdőkbe hozva a másik hidegével csodálatosan keveredik. Maga az épület igen praktikus kialakítású: a belépőnek ugyanis rögtön egy közepes térségen kell áthaladnia, melyen a hévforrás folyik keresztül, azután egy másik ajtón át magába a fürdőbe vezet az út, melynek alaprajza, ha jól emlékszem, nyolcszögletű, mindenfelől járdával és fülkékkel szegélyezett, melyekben át lehet öltözni. A tüzetesebb szemrevételezés nem volt biztonságos egyrészt a magyar útonállók, másrészt a FEHÉRVÁRRÓL lesből támadó törökök miatt, akiknek egészen odáig könnyű volt kirohanást intézni, ha épp ahhoz támadt volna kedvük. A szemközti dombok szőlőben és vetésben gazdagok, innentől legelők és a közelben Óbuda és termékeny szigeteivel a Duna is csodamód növeli a hely szépségét és kies voltát. A Duna mentén a Szent Gellért-hegy lábánál voltak az elővároson kívül a szemközi oldalon más hévizes fürdők is, de elhanyagolt és már romos állapotban; így nem is zavartattam magam, hogy ezekhez nem sikerült eljutnom.Budára abban az időben senki magyarnak nem volt szabad belépni. A rácokat, akiket említettem, főleg a nőket, beengedték; az ő kinézetük és ruházatuk, ha nyilvánosan mutatkoztak, nem volt igénytelen és ízléstelen sem; táplálkozása és élete egyébiránt mindkét nemnek koszos, olyannyira, hogy mellettük elmenve úgy éreztem magam, mintha barlangokban rejtőzködő rablók figyelnének engem. Egykor közülük sokan kereskedéssel foglalkozva igen meggazdagodtak. A híd, ami ezt az elővárost Pesttel összekötötte, ha jól emlékszem 57 hajóra épült és körülbelül tízezer láb hosszú volt.Pest, ez a nagyjából négyszög alakú város, noha sok helyen sújtotta a háború dühe, már mind jobban újjáépül, és sokkal népesebb lakosságú, mint Buda, mivel fekvése a síkság miatt alkalmasabb és megfelelőbb a folyó kihasználására. Budával szemben fekszik, de úgy, hogy kapuja csak a Vár szélével van egy vonalban, a város többi része aztán a folyó alsóbb szakaszán van. Itt igen sokat láttam azokból, akiketa németek „zigeuner”-nek, a franciák, egyiptomiak vagy csehek, a batávok és a délnémetek „neiden”-eknek neveznek. Ez a nép Dacia- és Moesia-szerte és a szomszédos vidékeken szétszóródva él; saját, külön szertartásaik, szokásaik és nyelvük van. Sátrakban laknak, kézműves mesterségeket űznek; ezekből tartják fenn magukat, amint az áruk (melyeket titokban elvisznek hozzájuk) felvásárlásából és eladásából. Görög rítusúnak vallják magukat, és bár a keresztények uralma alá tartoznak, egyébként pogányok, avagy, mint rendesen mondani szokták, vallástalanok. Még bálványaik sincsenek ugyanis, noha egy istenséget imádnak, de barbár szertartással.Miután kíváncsiságomat – mindent végignézve – betöltöttem, hétfőn, a Gergely-naptár szerint június 23-án (a Julián-naptár szerint 13-án), születésnapomon egy dereglyére szállva, mely a folyón fölfelé Győrbe vitt minket, elhagytam Budát. Itt a szláv nép hajósmesterségben való megdöbbentő járatlanságát tapasztaltam, ami nekünk időnként félelmet, máskor másoknak nem egyszer életveszélyt vagy a vesztét is okozta, különösen az esztergomi hídnál, ahol mi is kikötéskor a csaknem biztos hajótörés veszedelmét kerültük ki. A folyó sodrától vitt hajók ugyanis a pontonokkal (amelyek a hidat tartották) összeütközve gyakran olyan erős ütést kapnak, hogy a deszkák széthasadtával elsüllyednek. Néha nem tudod, hogy az ilyen eseteteket a folyó sodrásának vagy a kormányos ügyetlenségének tulajdonítsad – ami olyan nagy, amekkora csak elképzelhető.Megadatott nekem az is, hogy betekintést nyerjek ugyanezen nép közembereinek nem csak hogy primitív, hanem inkább állatias életmódjába is. Fehér stólaszerűségükbe burkolózva egész napokat feküdtek a hajóban barmok módjára, összekuporodva, resten és tétlenül, az időnkénti beszéden kívül semmivel sem árulva el, hogy emberek lennének. Kezüket munkára emelni vagy kíváncsiságból a partra kinézni, sőt még kiegyenesedniük is szentségtörésnek számított. Ételük száraz kenyér, néhányuknak sajttal; italuk a folyóból merített víz. Volt néhány előkelőbb is köztük, akik megélhetését a kereskedés biztosította, de az igen csekélyke haszon miatt felettébb szűkösen.

"A tüzetesebb szemrevételezés nem volt biztonságos egyrészt a magyar útonállók, másrészt a FEHÉRVÁRRÓL lesből támadó törökök miatt, akiknek egészen odáig könnyű volt kirohanást intézni, ha épp ahhoz támadt volna kedvük."
Amikor a feltörekvő fiatal Óbuda "szakértő" történész figyelmét felhívtam a nyilvánvaló tényre, hogy Fehérvár Óbudán található, akkor elkezdte nekem magyarázni, hogy hát persze a törökök a ma ismert Székesfehérvárból rohannak ki Békásmegyer területére, és ezért nem érzik magukat ott biztonságban Tolliusék!



Olyannyira megdöbbentő és nagyfokú butaság volt ez a válasz, hogy én csak azt tudtam válaszolni: neked elgurult a gyógyszered, mire azok onnét lóval ideérnének én felsétálok gyalog Visegrád várába!

A leírásban szereplő vár természetesen nem a ma ismert óbudai területen található, hiszen korábbi írásaimban már igazoltam, hogy Sicambria-Óbuda ősi várai és kolostorai Megyer azaz Békásmegyer területén álltak! 


Napokig még nem tértem magamhoz ettől a magyarázattól, ezek után már kevésbé csodálkoztam, hogy a középkori Óbuda városát sem találták meg régész-történészeink. A tekintély elvű oktatás megtette a magáét, a hivatalos téveszmék rendesen beépültek a fiatalok köztudatába. 

Kérdés
  • Miért nem kereste hivatalos kutatás a Sicambriában található királyi Alba Regale-Fehérvárt?
  • Miért nem tudták az összekutyult Fehérvár látképeket külön választani?
  • Miért nem tudták az írott forrásokat különválasztani?
  • Miért kell a szőnyeg alá seperni a sok évtizedes problémákat Óbudával-Fehérvárral kapcsolatban és kiknek az érdekeit szolgálja mindez?




Ezek persze már csak költői kérdések, hiszen mindannyian tudjuk a választ. Semmi sem történik véletlenül napjainkban sem, a nemzeti szavunk is már ugyanezért visszatetsző. A múltat végképp eltörölni, ez lehet a jelmondatuk. Ismét szűkítik a rendes régészek mozgásterét, (vannak sokan nem rendesek) teljesen ellehetetlenítve a köz érdekében végzett munkájukat.  Párt közeli cégek fogják a kötelező feltárásokat elvégezni, 8 nap alatt, most még-inkább veszélyben a régészeti örökségünk! Egy belső öntisztulásra van szükség (ez érvényes egyébként az egész országra) mert a fejétől bűzlik a hal. 




A könyvet nem én fordítottam, én csak rátaláltam.
Már próbálkozott ezzel történész, de én már korábban erre is gondoltam, tehát bukott a mutatvány.

Külön nektek írom ezt dilettáns dogmákat hírdető
TTE történészek:

 Latin fordítónk a Latin-fordítás .com !

:)